Az MCC Feszt utolsó napja is számos izgalmas témát tartogatott a résztvevőknek

HENCSERGŐ SZÍNPAD

Youth Business Group: Pályakezdés okosan - Hogyan találjam meg a hozzám illeszkedő munkahelyet?

Jankó Dániel és Szelőczei Dávid beszélgettek a pályakezdésről és arról, hogyan kell olyan szakmát választani, amiben jól érzed magad. Mint kiderült, az első és legfontosabb, hogy tudjuk, miben vagyunk jók és mik az erősségeink. Többféle szakbában kell tapasztalatot szerezni, még ha ebben a jelenlegi oktatás nem is tud teljesen segítséget nyújtani. Ilyenkor érdemes egy diákszervezethez vagy egy mentorhoz fordulni, aki segít és támogat a célod elérésében.

Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület

Az előadássorozatot a Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület előadása folytatta, ahol a bemutatták tevékenységüket, illetve az első és második világháború hadviseletét. Kiemelték a katonai hagyományőrzés fontosságát, meséltek a katonák életkörülményeiről, hogy pontosan milyen viszontagságokon kellett túljutniuk a háborúk ideje alatt. Szervezetük vállal dokumentumfilm szerepelést, rendhagyó történelmi órák tartását, temetések lebonyolítását, de emléktúrákat is szerveznek például Székelyföldön vagy Olaszországban. A fesztivál ideje alatt a vállalkozó szelleműek az Edu sétányon kiállított sátrukban katonai öltözetbe is bújhatnak.

Három királyfi, három királylány: Szemléletváltás a közoktatásban - családbarátság mint unortodox know-how

Az előadók Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi-Három Királylány Mozgalom társ-elnöke, Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem dékánja, Kelemen Anita, a Csetényi Óvoda és Bölcsöde vezetője, Iszák Tibor, a Fehérgyarmati Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója voltak. Fontosnak tartották tisztázni, hogy mekkora a jelentősége a családokat ténylegesen támogató munkahelyeknek. Az ilyen intézmények gyakran tesznek szert nagy népszerűségre. A képviselt iskolák valamennyien családbarát oktatási intézménynek számítanak. Nem csoda, hogy a Három királyfi, három királylány elsődleges célja a családbarát szemlélet terjesztése országszerte.

ECO Fashion: Klímatűrő divat powered by Klímapolitikai Intézet

Egészen egyedi témában tartottak előadást a Hencsergő színpadon: 13:00 órától Csalár Bencét, divatújságírót és divatszakértőt, illetve Springer Orsolyát, a Kézimunka Akadémia alapítóját a fenntartható divatról. Mindenekelőtt tisztáztak olyan fogalmakat, mint a green washing, fast fashion, reklámvakság. Csalár Bence pozitív jövőt jósolt a fenntartható divat szempontjából, mert a fiatalokon azt látja, hogy teljesen máshogy állnak hozzá a vásárláshoz, mint régebben. Fontos, hogy megszerettessük velük a tudatos vásárlást, aminek alapköveit már otthon, a családi házban, a neveltetésben kell megalapozni. Szerencsére a turkálók népszerűségének növekedése segít ennek megtörténésében. Az előadás után magyar tervezők, Domonkos Orsolya (Luan by Lucia), Tóth Eszter (The Dreamers Club) és Vincze-Bor Viktória (Viwine) darabjait mutatták be az MCC-s lányok.

Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület: Nemzetpolitika a frontvonalon kerekasztalbeszélgetés

"Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség"- hangzott el a Hencsergő színpadán. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Kis Nándor, a VMSZ IF volt elnöke, Gubik László, a Via Nova elnöke, Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke, Farkas Dániel, a Fidelitás elnöke, Bagi Barna, a Határtalanul Egyesület elnöke és Molnár Dániel, a Fúzió Hallgatói Közösség elnöke voltak. Az előadás első részében a vezetők bemutatták a saját ifjúsági szervezetüket, és azt, hogy milyen értékeket képviselnek azok. Emellett szó volt aktuálpolitikáról és a határon túli ifjúság helyzetéről is.

Ludovika Collegium: Tehetséggondozás a közigazgatásban

A Ludovika Collegium azért jött létre, hogy a közjó szolgálatára hívja a különböző egyetemek legkiválóbb diákjait. Személyes élményeikről beszélt Huszár András, a Green Policy Center igazgatója, LC kurzusvezető és Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos segédmunkatársa, kurzusvezetői asszisztense. A beszélgetést moderálta Tinkó Máté a Ludovika Collegiumtól, aki kommunikációs programigazgató-helyettes.

Az LC tanulmányi programja három-öt félévnyi képzésből áll, amely egy féléves külföldi gyakornoki programmal egészül ki. Minden kurzust az adott terület elismert szakértője koordinál, akik a téma részleteihez kapcsolódóan a közigazgatásból, a versenyszférából vagy a tudományos életből jövő hazai és külföldi vendégoktatókat von be a képzésbe, valamint projektfeladatokat végez el a hallgatókkal.

NOE: Nőként a nagycsaládban

Viniczai Andrea, coach, pszichológus két családanyát, de elsősorban nőt kérdezett a mindennapjaikról. Gyurkó Kata, a NOE civil szervezet vezetője és R. Fonyó Barbara, sikeres blogger mesélt nagycsaládos mindennapjaikról, hogy milyen is öt gyerekkel az élet. Szó volt a nőiség megtalálásáról az anyaság mellett – azaz vajon egy nő megtud maradni nőnek 5 gyerekkel? –, illetve, hogy hol találja meg az egyén az „én időt” a munka és család mellett.

Scruton: Olvashow - Mit miért olva(s)sunk

Tibor Fischer nagy sikerű íróval Szakos Enikő, a Könyvszalon alapítója beszélgetett. A könyvolvasás múltja és jelene kapcsán az író bár úgy látja, hogy az ő generációja az utolsó, mely igazán nagy tömegekben olvas, a változás oka nem a lustaság, hanem a kor változása, illetve gyakran életmódbeli különbségek. Míg szerinte egyesek könnyedén tudnak időt szánni az olvasásra, családos, dolgozó embereknél sokszor csak azért marad el, mert egyszerűen nincs rá kapacitás. Az író a könyveket elsődlegesen a nyelvi és kulturális művelődés eszközének tekinti, valamint szórakozási formának.

KATONA SZÍNPAD

56 harca testközelből

Fókuszban Dr. Paposi-Jobb Andor, az Emeritus of Finearts, Clarion University of Pennsylvania professzora. A beszélgetés során szóba jött Dr. Paposi sportpályafutása, munkája és 1956-os emlékei. A professzor harcolt a forradalomban hazánkért, majd 1956 végén emigrálni kényszerült. Menekülése után Ausztriába ment, majd az Amerikai Egyesült Államokba, ahol ösztöndíjat kapott és művészettörténész lett. Kutatta a magyar nyelv eredetét és Pennsylvániában egyetemen is oktatott.

Az alkotás folyamatának művészete powered by: Highlights of Hungary

A Highlights of Hungary már 10. éve gyűjti össze határon innen és túl a kiváló magyar tehetségeket. Idén az MCC fesztiválon egy panelbeszélgetés keretein belül ismerhettük meg az idei jelöltek közül Sávolt Karolinát, egy 13 éves festőművészt és Potyó Imrét, természetfotóst és környezetkutatót, akikkel az MCC diákja, Genda Noémi beszélgetett. Meséltek munkásságukról, a művészettel való kapcsolatukról, hogy a fotózás és festés hogyan lett hobbiból komoly tevékenység. Szó volt arról is, hogy mennyiben változtak alkotási szokásaik a népszerűség növekedésével és mennyire tudnak megélni Magyarországon abból, amit most csinálnak. Mindkettőjük művészetében a természetvédelem és az állatvédelem áll a középpontban. Az alkotásban Potyó Imre az egyedi hang megtalálását tartotta fontosnak, Karolina pedig a környezetvédelmet és a hátrányos helyzetű fiatalok segítését emelte ki.

A könyvtől a kijelzőig: az olvasás digitalizálódó jövője

Digitalizálódik az olvasás és elavultá válik a könyv? Ezt a kérdést járta körbe ma délután a Katona Színpadon Bencsik Gábor, író, újságíró, Dr. Pölcz Ádám, nyelvész, egyetemi kutató, Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke és Giczi Adrás Béla, az MCC Könyvtárvezetője. Kiderült a beszélgetésből, hogy a várt e-book forradalom elmaradt, és 2013-ban volt a csúcspontja, ez azóta visszaesőben van, míg a fizikai könyvek pedig stabilan tartják az eladások számát. Emellett szóesett a digitális szöveg „hatalmáról” és a könyvek által kiváltott szeretetről és azoknak hasznáról.

Mi történt a valással a 21. században?

Dr. Jay Wesley Richards (DeVos Élet-, Vallás- és Családközpont igazgatója), Professzor Mark Regnerus (A Texasi Egyetemi szociológia professzora), David Wolpe (A Sinai templom Rabbija), Prof. Chad Pecknold (az Amerikai Katolikus Egyetem professzora) és Luke Larson (a Budapest Fellowship Program tagja) keresték a választ a kérdésre: miért gyakorolják egyre kevesebben a vallást és miért lesz ez a mentalitás egyre népszerűbb? Emellett szó volt még a vallás és a tudomány kapcsolatáról, a közösségi média hatásairól a vallásra nézve, a COVID utáni vallási helyzetről, valamint a vallás szerepéről az erkölcsi értékek kialakításában.

Ifjúkonzervatívok - Kommentár lapszámbemutató

Mi jellemzi az ifjúkonzervatívokat a modern politikai kontextusban? Milyen értékek és elvek vezérlik őket? Milyen szerepet játszanak a politikai és társadalmi változások előmozdításában? Erről és még sok másról beszélgetett Pomichal Krisztián, az MCC Dunaszerdahelyi Központjának igazgatója Halkó Petrával, a XXI. század Intézet vezető elemzőjével, Dr. Gali Mátéval, az MCC kutatótanárával és Kohán Mátyással, a Mandiner külpolitikai újságírójával.

A kenyér reneszánsza – A kenyérsütés mindenkié?

A Katona Színpad záró programja egy kenyér témájú közéleti beszélgetés volt: Paál Emese, az MCC koordinációért felelős vezetőjének moderálásával Szabadfi Szabolcs kézműves pék, vállalkozó, Mester Miklós, a PANO Budapest tulajdonosa, Ifj. Bott Frigyes, a Bott pékség alapítója és megálmodója, valamint Bereznay Tamás beszélt közös szenvedélyükről, a kenyérsütésről. Olyan, ma már kikerülhetetlen témát is érintettek, mint a környezettudatoság, de a gluténérzékenység is szóba került. Szabadfi Szabolcs úgy véli, hogy a jó minőségű, kézműves pékáruktól nem alakul ki ételallergia. A programon azt is megtanulhatták a nézők, hogy honnan lehet tudni kóstolás nélkül, hogy jó-e a kenyér.

RÁKÓCZI TÉRI SZÍNPAD

Hangjegyek a múltból: hogyan őrizzük meg és adjuk tovább a magyar népzenét?

Olajos Boglárka, MCC hallgatójának moderálásával Csoóri Sándor zenész, a Kalász Alapfokú Művészeti Iskola zenetanárja és Paár Julianna, zeneterapeuta, énekes, előadóművész mesélt arról, hogy hogyan ismerkedtek meg a zene világával. Arra is kitértek, hogy napjainkban milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy népzenésznek. „A népzene az egy varázslat” – emelte ki Csoóri Sándor a beszélgetés során. Az előadók olyan fontos és aktuális kérdésekre is kitértek, mint az iskolai zenetanítás, amely véleményük szerint megérett a változásokra.

Megörökített múlt: Történelmi események megelevenítése a filmvásznon

A fenti címmel folytatott beszélgetést Köbli Norbert, az MCC Story Lab vezetője, Káel Csaba, filmügyi kormánybiztos és Koltai Lajos, Kossuth-díjas magyar operátor és rendező. Gorácz Anikó, az MCC Press kommunikációs vezetője vezette a beszélgetést, aki többek között arról kérdezte a résztvevőket, hogy miért fontos a történelmi film műfaja, mi a különbség a történelmi filmek és a történelmi tematikájú filmek között. De megvitatták azt a kérdéskört is, hogy mennyi az az eltelt idő, miután történelmi eseménynek tekinthető egy történés.

Az AI után: Változások a kreatív ágazatokban

A tűző nap és az angol nyelven folyó beszélgetés dacára sem maradt üres szék Prof Roman Lopez de Mantaras, Martin Ford és Somlai-Fischer Ádám a mesterséges intelligencia és a művészet közös jövőjéről szóló beszélgetésén. A résztvevők között hamar vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz képes az AI beleszólni a művészek dolgába. Annyi biztos, hogy mint ahogy a történelem során többször, hamarosan nekünk is megváltozhat a művészet-felfogásunk a mai koncepcióinkhoz képest. Somlai-Fischer Ádám kijelentésére az összes színpadon ülő bólogatott: „minden, ami lassú és drága, az gyors és olcsó lesz”.

Mi keresnivalója van Magyarországnak az űrben?

A beszélgetésen Detre Örs Hunor, űrkutató, Magyari Gábor, a HUNOR Program vezetője, Fockter Zoltán Péter és Magyari Gábor, az LKH Energiatudományi Kutatóközpont HUNOR Programjának vezetői, illetve Bella Szabolcs, az ESA Iparpolitikai Bizottságának tanácsadó tagja vett részt. Már az elején leszögezték, hogy a magyar jelenlét gyakorlatilag a fejlődés miatt szükséges, hiszen az űrkutatásból való kimaradás jóval nagyobb kockázat, mint az, hogy láthatóan profitálunk-e a részvételből. Beszéltek még a magyar űrkutatás helyzetéről, illetve az Európai Űrügynökség (ESA) tevékenységéről.

A város újragondolása – Az urbanizmus különböző megközelítései

A Rákóczi tér színpadának előadássorozata egy angol nyelvű előadással fejeződött be: Erik Bootsman, építészmérnök, Dr. Rebeka Vital, a Shenkar School of Design vezető oktatója, Stephen Mouzon, építész, szerző és Stephen Travis Sholl, az MCC Építészet Műhelyének vendégoktatója vitatta meg az urbanisztika különböző kérdéseit, összevetették a városiasodást európai és amerikai vonatkozásban. Szó volt az intelligens, illetve a fenntartható várostervezésről is.