Olvasási idő: 16 perc

Az idei MCC Feszt második napja az esős idő ellenére is kiemelkedő szakmai programokban bővelkedett. Minden panelbeszélgetés teltházzal zajlott, az Edu sétányon rengeteg érdeklődő és családok voltak kíváncsiak az kiállítókra, a koncerteken pedig óriásit bulizott a tömeg.

Miniszterek ismertették a kormány stratégiáját

Az uniós pénzek visszatartása a jogállamisági álca ellenére egyértelműen politikai nyomásgyakorlási eszköz – szögezte le az európai ügyekért felelős miniszter a Mandiner beszélgetésén. Bóka Jánost Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese kérdezte. A tárcavezető kiemelte, bevallottan politikai szereplőként az Európia Bizottság célja annak demonstrálása, hogy ne lehessen az elképzeléseitől gyökeresen eltérő politikát folytatni. A soros elnökség megannyi prioritása közül az európai versenyképesség helyreállításnak szükségességére hívta fel a figyelmet, az európai védelmi politikával kapcsolatban pedig szerinte egyértelmű cél olyan védelmi ipari terv elfogadása a Tanácsban, amely a stratégiai autonómia megteremtésére irányul.

Vissza kell állítani a katonák társadalmi elismertségét, ehhez a haderőfejlesztés és modernizáció mellett egy szervezeti szemléletváltásra is szükség van a hadseregben: a katonának a haza védelmét egy szent elhivatottságnak kell tekintenie. Ehhez minden nap emlékeznünk kell azokra a katonahősökre is, akik azért adták életüket, hogy a jövő generációjának jobb legyen az élete – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a pódiumbeszélgetésen. A minisztert Dr. Somkuti Bálint, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának kutatótanára kérdezte.

A békemissziók ellenére is készülnünk kell arra, hogy a szomszédban zajló háború eszkalálódik, és esetleg meg kell védenünk hazánkat. Ehhez az kell, hogy a haderőnk, szembenézve bármilyen ellenséggel, bátran és felkészülten tudjon erre a hivatásra felkészülni – mondta el a honvédelmi miniszter a beszélgetés során.

Chris Rufo a migrációról: Magyarországnak igaza volt

Aki szembe megy a baloldali fősodorral az komoly nehézségekkel néz szembe, úgy, mint a megalázás vagy a kiközösítés – erről beszélt Chris Rufo az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán. A harvardi plágiumbotrány kirobbantója, a Manhattan Institute vezető munkatársa arra is felhívta figyelmet, hogy a botrány kirobbanásáról a legnagyobb baloldali médiumok csak napokkal az események után számoltak be az esetről, ami bizonyítja a média elfogultságát. Chris Rufo beszélt az európai migrációs válságról is, szerinte a történtek Magyarország álláspontját igazolják.

Átalakulóban van a világrend – erről beszélgettek a Viharos tengereken: Globális kilátások 2024-re és azon túl című beszélgetés szakértői. Peter Frankopan leszögezte, az elkövetkezendő 10 év döntései globálisan nem csak az elkövetkezendő évszázadot, hanem évezredeket fogja eldönteni. A brit sztártörténész nyitóelőadásában elmondta: az éghajlati, demográfiai, technológiai és gazdasági változások mind efelé mutatnak.

Az előadást követő vitában Demkó Attila arra figyelmeztetett, Kína és India felemelkedőben vannak, az MCC műhelyvezetője szerint a legfontosabb kérdés, hogy elkerülhető-e kelet és nyugat között a közvetlen katonai konfliktus. Rudolf Adam ezzel szemben úgy látja, nem csak kettő, hanem katonai szempontból, a nukleáris fegyvereket nézve több hatalom van felemelkedőben – mutatott rá a német hírszerzés korábbi alelnöke.

A Shanghai Európai Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese rámutatott, kínai szemszögből a jelenlegi nemzetközi helyzet sokkal komplikáltabb, mint eddig volt, nagy a verseny a nagyhatalmak között. Jing Long szerint a konflikus elkerülése érdekében mind a két félnek kompromisszumokat kell kötnie. Mindazonáltal C. Raja Mohan úgy látja egyszerre kell erősíteni a nyugat katonai képességét és racionális alapon folytatni a diplomáciai tárgyalásokat.

A kulcsfontosságú magyar cégek most már meghatározó szereplők a nemzetközi piacon

A magyar nagyvállalatok nemzetközileg is versenyképesek és komoly szereplők a külföldi piacokon. Erről szóltak cégvezetők a Stratégiánk a növekedés - a Kárpát-medence magyar bajnokai című panelbeszélgetés keretében.

Óriási a verseny a hazai gyógyszerpiacon - emlékeztetett a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. Orbán Gábor rámutatott, a Kárpát-medencei terjeszkedésen túl a nyugati piacok meghódítása is kiemelt céljuk. Ezen a területen a Richter komoly lépéseket tett és felsorakozott a meghatározó cégek mellé. A nemzetközi piaci terjeszkedés a magyar fajsúlyú vállalatok szempontjából is lehetséges - mondta az MVM Csoport vezérigazgatója. Mátrai Károly leszögezte, a vállalat kinőtte a hazai kereteket és ahhoz, hogy a vállalat tovább fejlődjön, a külföldi terjeszkedés magától értetődő, de nehéz feladat. Világi Oszkár szerint a hazai olajvállalat legfőbb erénye, hogy ma már egy kiválóan működő nemzetközi nagyvállalatként működik és ér el sikereket. A MOL Nyrt. vezérigazgató-helyettese kiemelte, a vállalat 12 országban van jelen, 3 országban piacvezető és bevételeinek 70-75%-a a külföldi tevékenységéből származik.

Hernádi Zsolt: Magyarország kőolajellátása biztosított

Szintén gazdasági kérdésekről szólt Hernádi Zsolt és rónai egon beszélgetése. Bírálta a MOL elnök-vezérigazgatója azt az ukrán döntést, amely nem engedi Magyarország felé az Oroszországból érkező kőolajat. Hernádi Zsolt az MCC Feszt panelbeszélgetésén elmondta, Magyarorszag és a MOL az egyik legnagyobb beszállítótól esik el és csak magasabb áron, más forrásból tudja ideiglenesen beszerezni a nyersanyagot. Hernádi Zsolt leszögezte, mindezek ellenére nem lesz üzemanyaghiány, ahhoz ugyanis minden más forrás lezárása szükséges és 90 napnyi tartalékkal rendelkezik hazánk.

A kormány gazdaságpolitikájáról szólva a MOL vezér rámutatott, több hatékonyság és stratégiai tervezés szükséges a különadók felhasználása terén. Az autógyártást érintő uniós döntés kapcsán Hernádi Zsolt figyelmeztetett, nem fog sikerülni a teljes átállás az elektromos autókra. A társadalom, az ipar, a támogatási rendszer, az alapanyagok mennyisége és elektromos hálózat sem kész a változásra.

Rónai Egon szerint nem sikertörténet a flakonok és italosdobozok visszaváltásának új rendszere. Erre reagálva Hernádi Zsolt elmondta, jelentős eredményeket értek el ilyen rövid idő alatt és nemzetközi összehasonlításban is jól áll Magyarország. A hulladékgazdálkodás új, hatékonyabb és zöldebb rendszerének kiépítése és üzemeltetése időt igényel és jó befektetés a jövőbe - tette hozzá a MOL vezetője.

Vita: tényleg összeszerelő üzem?

Tényleg összeszerelő üzem? Ezt a kérdést járta körbe Joó István, kormánybiztos és Komjáthi Imre, országgyűlési képviselő, Moldicz Csaba moderátor segítségével. „Kell a befektetés, kell a munkahelyteremtés, de ne áldozzuk fel a magyarokat a nagy tőke oltárán!” - hangzott el Komjáthi Imrétől, aki a vita során sérelmezte, hogy a nagy keleti cégek nem tartják be a környezet- és munkavédelmi előírásokat. „Tesszük a dolgunkat, a rendszer működik. Általánosítás helyett, a konkrétumokra kell fókuszálni. És aki idejön, annak be kell tartania a játékszabályokat.” – jegyezte meg Joó István. Kiemelte pozitívumai vannak a magyarországi autóipar fejlődésének és lehetőségeket rejt nem csak a munkás rétegeknek, de a fiatal egyetemistáknak is.

Az oktatás a társadalom kulturális örökségének, túlélési eszenciájának átadása a következő nemzedék számára

Oktatási, szakmai kérdésekről is vitáztak szakemberek az MCC Feszt második napján. Nahalka István oktatáskutató leszögezte, az alapműveltségre kulturális kánonként, kiindulópontként van szükség, ez a közös nevező, a közös diskurzus alapja, enélkül nincs kreativitásfejlesztés. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője az olvasás fontosságát hangsúlyozta, szerinte a Tiktok-on felnövő nemzedéknek nem okoz azonnali élvezetet az olvasás, a szövegek értését gyakorolni kell, de meglesz az eredmény. Ercse Kriszta oktatáskutató erre reflektálva felvetette, fontos lenne, hogy olvasóvá neveljük a gyerekeket, megismertessük őket a tanulás örömével. Constantinovits Milán szerint bár változik a pedagógusi szerepfelfogás, az emberi kapcsolatok fontosak, a tanárok csoport- és közösségszervezési munkája nem helyettesíthető – tette hozzá az MCC szakmai főigazgató-helyettese.

Film, olvasás, kultúra

Aki csak azért akar művész lenni, hogy elmondhassa, az szimplán csak ebben a pózban fog tetszelegni, nem lesz igazi művész – mondta el Köbli Norbert, az MCC műhelyvezetője, forgatókönyvíró, aki Ifj. Vidnyánszky Attila színművésszel és Szentgyörgyi Bálint rendezővel beszélgetett.

Vidnyánszky elmondta, a digitális platformok térnyerése mellett, a színház szemszögéből fontos a trendek ismerete, hogy el lehessen juttatni a színház üzeneteit a közönség számára. Szentgyörgyi Bálint szerint meg van az előnye az okostelefonoknak és streaming szolgáltatásoknak, de az értékes művészeti tartalom ugyanúgy fontos.

Az Így születik az író című beszélgetés nézőit írói oldalról Karády Anna jogász, A füredi lány-trilógia és a Zserbó-sorozat szerzője és Bán Mór, a nagysikerű Hunyadi-sorozat írója, míg kiadói és terjesztői oldalról Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing és kommunikációs igazgatója vezette be az írás kulisszái mögé. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mitől író az író, mi a kapcsolat írás és olvasás között, de érintették az írás és a történelemfelfogás kapcsolatát is.

A Kié a kultúra? című előadáson Mező Gábor újságíró, Petri Lukács Ádám közíró, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Gallai Sándor az MCC Társadalom-és Történelemtudományi Iskolájának vezetője beszélgettek a kultúráról, annak történelmi vonatkozásairól, illetve szerepéről. A beszélgetés során a zene, mint kulcsműfaj is szóba került a népszerűsítés lehetséges eszközeként, a Csík zenekarral példálóztak, akik ugyancsak megtartják a kultúrát és kellőképpen átadják azt a fiatal közönségnek számára is.

Az MCC Feszt látogatói életmódtanácsokat is kaptak

A helyes táplálkozás fontosságáról, valamint az egészséges életmód élhető módjairól beszélgetett Márky Ádám az MCC Vezetőképző akadémia szupervízora Schwab Richárd praxisvezető, gasztroenterológus és belgyógyász szakemberrel. Az orvos hangsúlyozta, a mozgás kiemelkedő szerepet játszik az egészség hosszútávó megőrzésében: egy héten 150 perc intenzív mozgást javasoltak a közönség számára. E mellett azonban a helyes táplálkozás kulcsfontosságú. Schwab elmondta: „A bélrendszerünk egy külön világ, leginkább egy kőolajfinomítóhoz hasonlítható. hogyha megfelelően működik a finomító, kiváló minőségű üzemanyagot fog tudni előállítani. Ezért kiemelten fontos a helyes emésztőrendszer és bélmozgás fenntartása!” Ezen kívül aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az iskolákban és az egyetemen nincs kellő mértékű hangsúly fektetve az egészséges táplálkozás és életmód fontosságára.

Startupok, pornófüggőség, digitális veszélyek

Út a növekedéshez: A scaleupok nemzetközi terjeszkedésének kézikönyve című beszélgetés résztvevői Karolina Wilk-Tryjanowska, a Founder Institute Poland igazgatója, a Zenith AI ökoszisztéma vezetője, Philip Pilkington makrogazdasági szakértő, befektetési szakember, az MCC vendégoktatója, Bernard Yeung szingapúri közgazdász, az NUS Business School korábbi dékánja és Lázár Viktor moderátor voltak. Az előadók startup cégekről beszélgettek és elmondták, sokszor nem elég a jó ötlet, a terjeszkedést nagyban meghatározza a piaci és kulturális környezet.

A pornófüggőség, mint népbetegségről vitázott Vágvölgyi Gergely politológus, az Axióma munkatársa, Hevesi Krisztina szexuálpszichológus és habilitált egyetemi docens, Mihalec Gábor párterapeuta és lelkipásztor, valamint Giró-Szász Áron az Axióma központ elnöke. Elmondták, hogyha nem is lehet kijelenteni tényszerűen, hogy a pornográfia rossz, de egyértelműen van romboló hatása.

Az MBH Bank színpadnál a gyerekeken lévő stresszről, a szülők szerepéről a korai és kamasz években, illetve a mentális betegségek kialakulásáról Erica Komisar, író, gyermeknevelési tanácsadó, Sara Huff pszichológus, Brazília leghíresebb feministája, Chaya Raichik, a tantermi aktivizmus elleni harc éllovasa, a Libs of TikTok alapítója és Matt Goodwin, brit akadémikus, a Kenti Egyetem politikatudományi professzora beszélgettek, Joanna Williams moderálásával.

A panelbeszélgetés előtt Erica Komisar beszédet is mondott arról, hogy a gyerekek nehezen kezelik a sok információt a médiából, emiatt jobban is stresszelnek. Rámutatott: "Fontos, hogy a szülők fizikailag és érzelmileg ott legyenek a gyerekeknek, beszéljenek a kiegyensúlyozott életről és ezáltal egy ellenálló, egészséges gyereket neveljenek."

Új seprű jól seper, a régi minden zugot ismer - Miskolc, Eger, a Várnegyed és Esztergom megválasztott polgármestereinek kerekasztalát (powered by KEMMA) Janik Szabolcs moderálta. A panelbeszélgetésen szó volt arról, hogy milyen egy jó polgármester és mit terveznek a városvezetők a következő ciklusban. Eger új polgármestere szerint egy jó városvezető jó menedzser is, hiszen csak politikai oldalról nem lehet minden problémát megközelíteni. Egy polgármester pedig akkor lehet sikeres álláspontja szerint, ha újraválasztják. Böröcz László egyetértett ezzel, bár megjegyezte, hogy a politikai munka is egyértelműen fontos, hiszen hiába jó egy polgármester, ha ezt nem tudja jól kommunikálni. Kiemelten fontosak még a kiváló szakemberek is, mert pusztán egy polgármester önmagában nem lehet sikeres. Egy nagyobb önkormányzat pedig csak akkor fenntartható, ha a városvezetők kijelölik a prioritást élvező ügyeket, amit át szeretnének vinni a ciklus során.

A Rákóczi tér színpadán megrendezett >Légy mainstream vagy hallgass - Vannak-e korlátai a szólásszabadságnak Németországban? Powered by: Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért angol nyelvű beszélgetés során a német szólásszabadságról volt szó. A panel résztvevői: Kai Diekmann (a Bild korábbi főszerkesztője), Armin Petschner-Multari (a TheRepublic alapítója) és Franca Bauerfeind (író, a CDU politikusa) voltak. A beszélgetést Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója moderálta.

Mind Diekmann és Petschner-Multari szakértő azzal kezdte a beszélgetést, hogy elmondják, legális értelemben semmi sem gátolja, hogy bárki azt mondja Németországban, amit gondol. A beszélgetés előrehaladtával, viszont meghallgathattunk olyan történeteket, amik megvilágítják a Cancel Culture érezhető hatását is. Míg Petschner-Multari véleménye szerint jogi értelemben bárki mondhat bármit, mégis valós következményei lehetnek annak, ha egy médiaszemélyiség olyan álláspontot képvisel nyíltan, amely nem tükrözi a többségét vagy a mindenkori kormányét. Diekmann viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy neki személy szerint még sosem okozott problémát ez a jelenség, és újságírói karrierje alatt sose tapasztalta, hogy gátolták volna a szabad vélemény nyilvánításában.