Erős szakmai programmal és hűsítő záporral zárult az MCC Feszt második napja

A világ 2023-ban: váratlan dolgokra számítva

Teljesen megtelt a MOL Nagyszínpad nézőtere Sebastian Kurz, volt osztrák kancellár és Szalai Zoltán, az MCC főigazgató beszélgetésén, ahol a világ 2023-as helyzetéről volt szó.

“A politikában a legrosszabb, hogy állandó konfliktusban van az ember, és mindegy, mit tesz, mindig kap kritikát, egyszerűen azért, mert mások akarnak a székedben ülni - ez a demokrácia árnyoldala.” - fejtette ki véleményét Kurz.

Úgy gondolja Orbán Viktorral kimondottan pozitív volt együtt dolgozni, Ausztria ugyan nem a V4 tagja, de mindig sok kapcsolatuk volt keleti szomszédaikkal, és Ausztria számára mindig jó volt hídnak lenni kelet és nyugat között.

Európa szerepének változásáról szólva Kurz kifejtette, hogy a fő célnak a gazdasági sikernek kell lennie. Sok ország most jól teljesít, de átalakulásokat látunk globális szinten, az eddigi eredményeket kemény munkával értük el, és az EU fő céljának a versenyképesség megőrzésének kell lennie.

Az USA jövőjéről szólva Kurz rámutatott, hogy mind a két nagy amerikai párt csökkenteni akarja Kínával való kapcsolatát, ami talán nekik jó, de nem jó Európának. Ha így is tesz Amerika, Európának meg kell találnia a saját álláspontját ebben a kérdésben, mert nagy a kereskedelem Európa és Kína között.

Kurz egyelőre nem lát esélyt a katonai konfliktusra a NATO és Kína között, de minél megosztottabb a világ, annál nagyobb hosszú távon a katonai viszály lehetősége.

 

A világ Michael Knowles szerint 

Michael Knowles az USA egyik legismertebb konzervatív politikai kommentátora, színész, író, a Michael Knowles Show házigazdája, kulturális háborúk élharcosa. 

Előadásában a liberális demokráciák antitézisét vázolta, praktikus tanácsokkal ellátva a közönséget a magát egyetemesként feltüntető ideológiával szembeni küzdelemhez. A jelenlegi nyugati liberális demokráciák fenyegetve érzik magukat – méghozzá a választópolgáraik által!

Amikor Orbán Viktort megválasztották, a nyugati sajtó a magyar demokráciát temette. Azóta kaptunk Trumpot és Brexitet, a nép egyre több országban hallatja a hangját, a média pedig populizmust kiállt. 

A liberalizmus semlegesnek tetteti magát, de az egyént helyezi minden fölé. A liberális rendszer elidegeníti a polgárait mindentől, ami nem választott: családtól, nemzettől, és jelenleg a transzgenderizmussal már a saját testétől is. Ez maga a rituális öngyilkosság, amelynek súlyos társadalmi következményei vannak. Az történelem során stagnáló számú transznemű egyének aránya néhány éve rohamosan nő a nyugati országokban. 

Magyarország az első ország, amely nyíltan szembement a liberális ideológiával: a családtámogatási politikája sikeres, megállította a demográfiai hanyatlást. Magyarország követendő példa az egész nyugati világ számára!

 

Michael Knowles: Miért is szavazzunk a libernyákokra? 

Michael Knowles, az USA egyik legismertebb konzervatív politikai kommentátora, a Michael Knowles Show házigazdája, a PC kultúra ellen folytatott küzdelem élharcosa. Hazájában hat éve kiadott könyve, a Reasons to Vote for Democrats, most jelenik meg magyarul – Miért is szavazzunk a libernyákokra? címmel. Az Alapjogokért Központ gondozásában megjelenő kiadvány kapcsán a szerzővel Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője beszélget. 

A fejezetcímeket olvasva – gazdaság és energiapolitika, oktatás és belbiztonság – átfogó elemzésre számítunk, aki azonban belelapoz a könyvbe, garantáltan meglepődik majd! Knowles szerint az övé lehet az egyetlen könyv a történelemben, amelynek a fordítása betűre megegyezik az eredetivel! 

Elmondta, nagy energiákat fektetett a könyv megírásába, különösen az ENTER gomb nyomogatásába a komputerén, de szem előtt tartotta a Shakespeare-i takarékosságot a szavakkal. A környezetvédőknek azt üzeni: a papír megújuló anyag! 

A beszélgetésen szóba került a migráció, a kulturális háborúk és a jövő évi amerikai választások. Knowles szerint a liberálisok egyetemes struktúrákban gondolkodnak, pedig a különbségek igenis számítanak. Cinikusan tolják a szekerüket, de ellen kell állnunk annak, hogy ők tematizálják a társadalmi párbeszédet. A konzervatívoknak ahelyett, hogy a liberális narratívával vitáznának, valós alternatívát kell ajánlaniuk. Ezt Magyarország már sikeresen megtette. A további sikerhez pedig egész Európának szüksége lenne erős konzervatív amerikai kormányzatra. 

 

Válságok örvényében: a magyar gazdaság kilátásai

Bod Péter Ákos közgazdász szerint nincs válság Magyarországon. A Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa kérdésre válaszolva elmondta, számos gazdasági és nem gazdasági válság váltotta egymást az elmúlt években, napjainkban is több másfajta válság sújtja a mindennapjainkat, de gazdasági válságról jelenleg nem beszélhetünk – tette hozzá. 

A vitán a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa kijelentette, a magyar gazdaság az elmúlt negyven évben soha nem állt olyan jól, mint most. György László rámutatott, a stabilitás az elmúlt évek komoly munkájának köszönhető. Szerinte Nyugat-Európa országai jóval nehezebb helyzetben vannak jelenleg, mint mi, hiszen nálunk évről évre javulnak a fontos gazdasági mutatók. 

 

Ki az újságíró? 

A média mai szerepe volt a téma az MCC Feszt panelbeszélgetésén, ahol a résztvevők Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője, Lánczi Tamás, az MTVA Online igazgatóságának igazgatója, Németh Péter, a Népszava főszerkesztője és Csuhaj Ildikó az ATV főmunkatársa voltak, a moderátori feladatokat Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány tagja látta el.  

Németh Péter annak a véleményének adott hangot, hogy problémás, hogy az ellenzéki lapoknak nem nyilatkoznak vezető kormánypárti politikusok. 

Szalai Zoltán szerint ugyanakkor a magyarországi média helyzete a nyugati sajtóval összehasonlítva is jónak mondható, hiszen az újságírók hetente a kormány egyik miniszterét szabadon kérdezhetik bármely témában.  

Csuhaj Ildikó ennek kapcsán megjegyezte, azt tapasztalta a Népszabadságnál, hogy páros interjút készíteni kormánypárti és ellenzéki politikusokkal nehéz volt, és ritkán adtak interjút jobboldaliak. 

Lánczi Tamás a mesterséges intelligencia és a közösségi médiát birtokló nagyvállalatok okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet. Elmondta, „mi utolsó mohikánok vagyunk, gépek ellen folytatunk harcot, mert a híreket, véleményeket felzabálta a kontent.”  

 

A hazai haderőfejlesztés perspektívái

A haderőfejlesztés témájával zárult az MCC Feszt második napja a MOL Nagyszínpadon, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel Somkuti Bálint, az MCC kutatótanára beszélgetett.

A magyar haderő korszakváltáson megy keresztül, a ciklus végére erősebb, határozottabb, felkészültebb magyar haderőt kívánunk a polgárok védelmére biztosítani - mondta Szalay-Bobrovniczky.

Az átalakuló biztonsági környezet előbb-utóbb békéhez fog vezetni, más megoldás nem várható, de egy olyan állapotot fog eredményezni, hogy közvetlen szomszédunkban két, jól felszerelt, tapasztalt haderővel rendelkező ország lesz. Erre a körülményre tekintettel kell lennünk, ez is súlyos adalék a haderőfejlesztés tekintetében. Ezért soha nem látott társadalmi, politikai és költségvetési támogatottságot élvez ez a Zrínyi Program.

A haderőfejlesztési program keretében a szárazföldi erők, a légierő és az egyéni felszerelések is megújulnak.

Védelmi iparunk nem csak szuverenitás kérdése, de a vidéket is fejleszti és munkahelyeket teremt. Magabiztosan és komoly költségvetési támogatással, nagy nemzetközi partnerek részvételével zajlik a program.

 

Németország első kézből: migráció, társadalom, politika

Michael Sommer, az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem professzora, Susanne Schröter, a frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem kutatóközpontjának vezetője, Oliver Lembcke, a bochumi Ruhr Egyetem oktatója, Avraham Weber, a CUNY Brooklyn College adjunktusa Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatójának moderálásával a migráció, társadalom, politika kérdését járták körbe.

Schröter szerint a baloldali kulturális identitáspolitika évekkel ezelőtt kezdődött, a kereszténydemokrata kormány alatt. Az identitás-politika azt jelenti, hogy mindenkit, aki támadható csoport, meg kell védeni. Régen a nőket védték, ma már az etnikai kisebbségeket, főleg anyagi támogatást adva nekik. Ez a woke identitáspolitika, ami súlyosan árt a szólásszabadságnak és a kutatás szabadságának.

Sommer a migráció hatásáról beszélt a német politikai diskurzusra. A német politikai közbeszéd toxikus, a migrációról nem beszélnek, és ennek hatása, hogy az AfD erősödik. 

Lembcke szerint két trend látható: az egyik a pártok növekvő polarizációja, a másik a fragmentálódó pártrendszer. A demokrácia nem alakul jól Németországban, nem reagál a többség akaratára, ez egy reprezentációs probléma.

Weber szerint Németország jövője talán nem annyira apokaliptikus, a németek megoldják majd valahogy. Weber izraeli, és Izrael is bevándorló-ország, tehát ott sokat tudnak a bevándorlás kérdéséről. Szerinte ki lehet tenni meccsek alatt a német zászlót, Németországnak fel kell dolgoznia történelmét, ez nem lehet akadálya annak, hogy nyíltan beszéljenek a dolgokról. 

 

A sport az alapja egy egészségesebb és erősebb emberiségnek

Betartva a szabályokat: A tisztességes játék az életben és a sportban. Vlad Marinescu, a Nemzetközi Judo szövetség főigazgatója, Nemzetközi Esportszövetség elnöke Ludvig Orsolyával, az MCC Vállalati kommunikáció műhelyének vezetőjével beszélgetett az MCC Feszt második napján.

„A sport mindig is jó irányba vitt, segített megtalálni az utamat, meghozni a jó döntéseket” – mondta Marinescu, aki szerint az egyén fejlődése szempontjából is kiemelkedő szerepe van a sportnak, sőt a sportban elszenvedett vereségnek is, hiszen az is hozzásegít a győzelemhez. A fair play kapcsán hangsúlyozta, bár lehet, hogy rövid távon őrültségnek tűnik, azonban hosszú távon látszik meg mennyire pozitív. A csalás nem más, mint apró, hamis lépések sorozata – mondta, azonban a nap végén az a győzelem, amit csalással szerzünk, nem tud boldoggá tenni, hiszen magunk is tisztában vagyunk vele, hogy azt nem tisztességes úton szereztük meg. Fairnek lenni ugyanis annyit tesz, hogy magunkkal szemben is fairek és kedvesek vagyunk. Emellett aki a sportban fair, az nagyobb eséllyel az a munkájában és a magánéletében is. Ezáltal erősebb, egészségesebb, boldogabb. 

Arra a kérdésre, vajon az esportra lehet-e sportként tekinteni, úgy válaszolt, mindenképpen, hiszen egyrészt ez is egy verseny, másrészt tudást és teljesítményt követel. Példaként a sakkot hozta fel, ami szintén sportnak számít, noha a játékban a fizikai teljesítménynek vajmi kevés szerepe van, így sem az, hogy milyen gyorsan, sem az, hogy milyen halkan helyezi el a táblán a bábut. Ugyanakkor az esport számos olyan készséget fejleszt, ami felkészíti a fiatokat a jövő munkájára.

 

Innováció, technológia és diverzifikáció a magyar energiaszektorban

Izgalmas előadást hallhattak az érdeklődők az MCC Feszt MBH Színpadán az energiaszektorban zajló aktuális trendekről, fejlesztésekről, illetve változásokról, különös hangsúlyt fektetve az innovációra, technológiai előrelépésekre és a diverzifikációra.

Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója az energiaszektor elmúlt két évét értékelve elmondta: Magyarországnak fenntarthatósági és szankciós felárat kell fizetnie, politikai-ideológiai csapdába került Európa, és egyre nagyobb a klímaszkepticizmus.

Az elmúlt időszakban két trend jött be a válság hatására: az egyik, hogy a diverzifikáció felértékelődött, az erre való igény pedig meg kell, hogy jelenjen a vállalatoknál is. A másik, hogy Európa valójában feladta a klímacélokat. Energiaéhség van a világban, és ezt a legköltséghatékonyabban csak az atomenergiával lehet kielégíteni – emelte ki az MVM Csoport vezérigazgatója, Mátrai Károly. Emlékeztetett: Németország is az atomerőművek mellett döntött, szerepet akarnak játszani az atomenergia reneszánszában.

Az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Energetika Zrt. igazgatóságának elnöke a magyar energetika fejlődéséről beszélt, szólt arról, hogy 2030-ra lehetséges lesz többek között a szuverén ellátás a villanyszektorban. Czepek Gábor hozzátette: hazánknak mind a gáz-, mind a villanyinfrastruktúrája kiemelkedő, atomenergia nélkül viszont a magyar energetikai rendszer is féllábú lenne.

 

A tudomány jövője - a jövő tudománya 

Csák János, kultúráért és innovációért felelős miniszter Calum TM. Nicholson, brit kutatóval kereste a választ a tudomány jövőjének kérdéseire. A beszélgetést Mezei Balázs moderálta.

Csák szerint a tudomány és a kutatás a tudás szerves részei, melynek elsődleges feladata, hogy segítsen az emberiségnek, hogy túléljen. A tudomány egy korlátozott, gyakorlati tudás, szisztematikus kutatás, célja a természet megértése.

Szerinte a tudás egy ennél tágabb fogalom. Tudást kaphatunk a művészetből, a filozófiából, a politikából, de a vallásból is. Az ókori Görögországban a politikai filozófia befolyásolta a gondolkodásunkat, a reneszánsz idején a művészet. Most a tudomány vette át a helyét.

Nicholson annyit tett hozzá, hogy az angolszász világban elválasztják a tudományt és a bölcsészetet. A tudomány célja a fizikai, kémiai egység kutatása, a bölcsészet pedig egy összetett dolgot kutat, az embereket.

 

Brüsszel és Magyarország: Ellentétek és Ellenérzések 

Az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője, Rodrigo Ballester moderálta beszélgetésen az MCC Brussels három munkatársa, Werner Patzelt kutatási igazgató, Bill Durodié biztonságpolitikai szakértő és Ashley Frawley szociológus, valamint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója csatlakozott, hogy körbejárják a látszólag gordiuszi csomónak tetsző patthelyzet okait és lehetséges megoldásait. 

Ashley Frawley szerint a Brüsszel és Magyarország közti ellentét civilizációs, és jóval szélesebb rétegeket érint, mint csupán a magyarokat. Patzelt professzor elmondta, az EU zsarolja a tagállamokat, melyek önrendelkező nemzetállamból tagállami státuszba süllyedtek. Szánthó Miklós szerint ez a harc a szuverenisták és a föderalisták közt zajlik, mert az EU megpróbálja központosítani a döntéshozatalt. Bill Durodié szerint Magyarország kizárása az Erasmus programból akár lehetőség is lehet. Az EU nem akar párbeszédet, azonban ki akar olyan közösségbe tartozni, amely csak diktálja a feltételeket? Patzelt hangsúlyozta, Magyarországnak egyedi geopolitikai érdekei vannak, és ezek mentén alakítja politikáját, ami tökéletesen logikus. Nyugaton jobban meg kell ismertetni a magyar stratégiai gondolkodást. Szánthó Miklós hozzátette: a magyar érdekek tökéletesen egybeesnek az európai érdekekkel, mind a határvédelem, mind a családpolitika terén. 

Arra a kérdésre, hogy hozhatnak-e változást a jövő évi Európai Parlamenti választások, a résztvevők arra bíztattak mindenkit: menjenek el szavazni!

 

Innováció, kreativitás és boldogság a digitális korban 

A témáról olyan nemzetközileg elismert szaktekintélyek folytattak eszmecserét, mint Stephen Ezell, Raffaell Antonia Tenconi és Johannes Glueckler. 

Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője, a beszélgetés moderátora azzal indította a témát, hogy az innováció valójában időspórolás, ami a jelenlegi felgyorsult világban különösen fontos szempont.

A beszélgetés címéhez kapcsolódva felmerült, hogy a boldogság nemcsak emocionális, hanem közgazdaságtani szempontból is értelmezhető, valamint kérdésként az is elhangzott, vajon a technológia gyors fejlődése hozzájárul-e a boldogságunkhoz. 

Raffaella Antonia Tenconi kiemelte, azzal is foglalkoznunk kell, hogy a technológiához kapcsolódó adatokat meg kell tanulnunk kezelni, tudnunk kell vele bánni, ehhez pedig gyakorlatilag új képességeket is magunkra kell szednünk.

Hasonló állásponton volt Stephen Ezell is, miszerint a technológiától nem kell félni, hiszen az zseniális, csak meg kell tanulni jól használni.

Johannes Glueckler egy példát hozott fel arra, mennyire része az életünknek a technológia, hiszen ha valakit megkérünk az utcán, hogy kapcsolja ki a telefonját, és úgy mutassa meg, hogy merre van észak, vagy éppen a városközpont, vélhetően meg sem tudja majd mondani a telefonja nélkül. Bizonyos képességeinket tehát, amelyekre jelenleg úgy gondoljuk, nincs szükségünk, egyszerűen elvesztettük.

Cséfalvay Zoltán az egyre növekvő képernyőidő témáját hozta be, ami statisztikák szerint átlagosan napi öt óra, ugyanakkor azt a szempontot is felvetette, hogy a technológia ismétli önmagát, és míg ma arra panaszkodnak a szülők, hogy a gyerekeik napi öt órát is nézik a képernyőt, száz évvel ezelőtt azon panaszkodtak, hogy a gyerekek öt órán át hallgatják a rádiót, hiszen akkor az úgynevezett technológia éppen a rádió volt.

Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy a robotokkal kapcsolatos szkepszis lényegében alaptalan, hiszen szó sincs arról, hogy a robotok elvennék az emberek munkáját, mivel azok csak a rutinfeladatokat tudják elvégezni, így a kreatív munka megmarad az embereknek. A beszélgetés résztvevői abban is egyetértettek, az a jó és hatékony, ha a robotok és az emberek együtt tudnak majd dolgozni.

 

A mobilitás jövője

A változó fogyasztói igények és a technológia fejlődésének következtében a mobilitási szektor jelentős változásokon megy keresztül. Évtizedekkel ezelőtt a villamosítás és az önvezető járművek használata még fényévekre volt tőlünk, azonban az utóbbi évek fejlesztései új perspektívát nyitnak a mobilitási szektor és mindennapi életünk számára. Ami korábban utópiának tűnt, mára valósággá vált, mint például az önvezető járművek.  

Az MCC Feszten Anat Lea Bonshtien, a City Transformer üzletfejlesztési alelnöke, Karl Wöber, a bécsi Modul Egyetem Rektora, valamint Ratatics Péter, a MOL-csoport Fogyasztói Szolgáltatások ügyvezető Igazgatója a mobilitás jövőjéről beszélgettek. A szakemberek bemutatták a szektor legújabb trendjeit, a változás folyamatát, valamint a jövőre gyakorolt hatását mind a fejlesztések mind a fogyasztói igények terén.

Az elektromos autók nem teljesen a jövő – mondta Ratatics Péter. Anat Bonshtien ezzel egyetértve hozzátette, hogy a jövő mobilitási problémáit az elektromos autók, a tömegközlekedési eszközök és az úgynevezett mikroautók fogják jelenteni. Az izraeli szakember azt is megemlítette, hogy a közlekedési problémák nagy részét meg lehetne oldani az autózási szokásaink megváltoztatásával: melyre pédaként felhozta, hogy ma az utakon közlekedő autók 85%-ban egy ember ül. Karl Wöber is egyetértett beszélgetőtársaival, azonban kiemelte a mobilitási probléma olyan emberi faktorát is, mint a turizmus. Az üvegházhatású gázok 6%-ért a turizmus felel – figyelmeztetett. 

A panelbeszélgetés érintette a közlekedési dugók kérdését is, Anat Bonshtien szerint a legegyszerűbb megoldás a közösségi közlekedés használata lenne. Azt is megemlítette, hogy számos startup lépett be az autóiparba, amelyek számos újdonsággal szolgálnak. Továbbá szó esett a bioüzemanyagokról, illetve az autómegosztó applikációkról is, amelyek gyökeresen megváltoztatták az autózásról alkotott képünket.

 

A modern randizás útvesztői

A modern randizási szokásokról és az online társkeresők útvesztőiről tartottak érdekfeszítő előadást az MCC Feszten. A mai világban drasztikusan megváltoztak a randizási normák és szokások a közösségi média és a társkereső alkalmazások hatására. Az izgalmas panelbeszélgetés olyan témákat vizsgált, mint például hogyan lehet valódi kapcsolatokat kialakítani a lehetőségek bőségével teli világban, illetve hogyan kerüljük el a mérgező randizási szokásokat. Az igen aktuális témát Vincent Harinam, a Cambridge Center of Evidence-Based Policing igazgatója, Meghan Murhpy író és Nina Power, a Compact Magazine főszerkesztője járták körül.

A mai társkereső applikációk a végtelen lehetőségek illúzióját adják, azonban igazából meglehetősen lekorlátoznak minket – kezdte Meghan Murphy, hozzátéve, hogy az online ismerkedés kizárja az olyan nonverbális kommunikációs formákat, mint például testbeszéd, így sokszor hamis képet kapunk a másik félről. Nina Powers szerint ezek az applikációk tárgyiasítják a felhasználókat, olyan mechanikával működnek, mintha egy gyorsétterem étlapjáról választanánk a partnerünket. 

Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint az amerikai fiatalok fele nem él romantikus kapcsolatban, a magyar fiatalokra nézve ez 41%. Vincent Harinam szerint ez a család szerepének csökkenésével magyarázható, illetve a hiba magában az individualista társadalomban van. Azzal mindegyik panelista egyetértett, hogy a társkereső applikációk célja, hogy az ember minél több időt töltsön el rajtuk: ugyanúgy hat az agyra, mint a szerencsejáték, így komoly függőséget is okozhat. Kiemelték azt is, hogy az online ismerkedés nagyon is veszélyes lehet, hiszen nem tudhatjuk pontosan, hogy kivel is csetelünk a világhálón.